Úti dal
Eldobnám a tengert,
csak legyek innen messze.
Hol hó is alig termett,
Szél se fújt a kertbe.
Eldobnám a napot,
hogy a holdat szeressem,
S új ruhába szabott
Eget kereshessem.
S ha megtalálnám,
nem engedném csillagokhoz.
Itt van velem! -kiáltanám,
Felnőnék már hangos dalhoz.
Eldobnám az összes széket,
Melyre ülhetek fázva,
Elmosnám az égszínkéket,
Csak tovább ne legyek árva…
|