Csönd!
Tudod mi az élet? Büntetés!
Büntetés, azért amit nem követtél el,
de a fájdalmat mindig érezned kell!
Bárkit szeretsz csalódást okoz,
s te minden éjjel utána zokogsz!
Sírsz és kérded: mit rontottál el?...
de válasz nem jön, veszekszel a csenddel!
Hallgat, csak a gúnyos nevetést hallod,
Mert nem tudod feledni semmi bánatod...!
Reggel újra úgy teszel, mintha minden jó lenne,
De összeszorul szíved míg hallgat a csendbe!...
|