"Gyűlölöm az életem,
Gyűlölöm a végzetem,
Gyűlölöm azt aki vagyok,
Gyűlölöm hogy élek, hogy vagyok!
Gyűlöllek ha szeretsz,
S akkor is ha nem!
Gyűlölöm ha velem vagy,
De azt is ha nem!
Gyűlölöm a lényedet,
Az arcod, a ruhád,
Gyűlölöm hogy oly sok időt,
Kell most várni Rád!
Gyűlölöm hogy szórakozol, akarsz engem még?!
Ha így folytatod, eléred, hogy azt mondom: ELÉG!!
Ha rád gondolok,
Szívem jobban dobog.
Ha arcod nézem,
Lelkem tűzben lobog,
Bevallottam, hogy szeretlek,
S ezt nem kellett volna,
Hisz tudtam szenvedés, ez életem sorsa!
Nélküled életem üres, nincs értelme!
Tudom neked így jobb, nem nyaggatlak érte!
Nekem elég egy szó, csak annyi, hogy: VÉGE!!
Három hete azt hittem, csak barát lehetsz,
Egy hete azt hittem, igazán szeretsz.
Nemrég még elhittem, Összetartozunk,
De ma már úgy hiszem
Tűz és Víz vagyunk!"

---------------------------

"Gyűlölöm az érzést, amit irántad érzek. Gyűlölöm, hogy még mindig tudlak szeretni Téged!"

"Nevettek rajtam mert más vagyok, én nevetek rajtatok, mert mind egyformák vagytok."

"Gyűlölöm már ezt a virágot,
Gyűlölöm már e tarka virágot,
Hogy színe van, boldog s illatozik,
Ereimben vér helyett gyűlölet folyik."

"Az lettem ki sosem voltam,
Gyűlöletemtől ezrek estek össze holtan.
Immár az árnyak birodalmában élek,
Sötétség lett szolgám, a Naptól rettegek, félek."

Fiatal vagyok a halálhoz, de túl késő, hogy éljek, gyenge vagyok, hogy gyűlöljek, elég bátor ahhoz, hogy féljek. Börtön a test, de ha médis szabadon szállhat a lélek, én inkább meghalok, minthogy álmok nélkül éljek."

"Őrült vagyok, valaki ezt mondja rám. De a világ tesz ilyenné, nem az én hibám. Ölj meg, hajóm süllyeszd el az előítéletek tengerén, és ne tudd meg azt, hogy nem vagy más, csak ugyanolyan mint én!"

"Csak azt ne mond nekem mert nem hiszem, hogy te nem gondoltál még arra sohasem, hogy nem az a gonosz aki kínoz odabenn,......hanem?...... Aki könyörög, hogy eressz szabadon az a gonosz, akiről végig azt hitted, hogy jót akar neked, de megijedni tőle nem mersz, mert te is olyan vagy mint mindenki. Leginkább ÉLNI szeretsz és leginkább FÉLNI:"



Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzel,
Gyűlölöm ahogy vezetsz, azt is ahogy nézel.
Gyűlölöm a cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyűlöletem olyan heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyűlölöm ha hazudsz, azt is gyűlölöm ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyűlölöm ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
És gyűlölöm hogy nem gyűlöllek cseppet sem,
Nem gyűlöllek én...


Hiába nézel rám álságos szemekkel,
Hiába szúrsz hátba öldöklő kezeddel,
Hiába gyengíted fuldokló testem ,
Hiába próbálsz megölni engem!!
Hiába vádolsz vak ez az érzelem,
Hiába hazudsz élem az életem!
Hiába próbálod kiszívni véremet,
Hiába kavarod főzöd mérgemet!
Hiába fojtogatsz mégis van levegőm,
Hiába gyengítesz mindig is lesz erőm!!
Hiába minden bevett bűvölet,
Hiába mert TÉGED ÖL MEG A GYŰLÖLET!


"Gyűlölöm a várakozást, mégis várok!
Gyűlölöm a könnyeket, mégis sírok!
Gyűlölöm az életet ,mégis élek!
Hisz Téged várlak, Érted sírok, Érted élek!"